Ételallergiabolt

Regisztráció Elfelejtettem a jelszót!
Hírlevél

Keresés
 
Legyen kezdőlap!
 » Hírek, érdekességek
 » Receptek
 » Ételallergia-információk
 » Könyvek, folyóiratok
 
 
 
 
 
 
 
 

Gyakran Ismételt Kérdések:

Mit jelent az ételallergia? Mit jelent a táplálék intolerancia? Mi okozhat táplálék intoleranciát?
Miért vagyunk allergiásak egyes összetevőkre? Mely életkorban jelentkeznek az allergia/intolerancia tünetei? Ki tartozik az élelmiszerallergia- veszélyeztetettek körébe?
Mit jelent az anafilaxia? Mely adalékanyagok (E-számok) jelölnek tejösszetevőt? Létezik gyógymód az ételallergiára?
Mindig jelzik a mogyorótartalmat az ételek csomagolásán? Milyen ételekre allergiásak az emberek?

Tisztelt látogatók!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a portál átalakítás alatt van, jelenleg nem frissül.

Átmeneteileg a webáruház sem üzemel, kérjük, ne rendeljenek!

Megértésüket köszönjük.

Családi Háló Közhasznú Alapítvány


Az adalékanyagok és az élelmiszerallergia összefüggése - 1.rész

Márton Márk, 2008-08-20
Az elmúlt évek során egyre többet hallani az ominózus adalékanyagokról. Többen előítélettel viseltetnek irántuk, míg mások tüzetesen megvizsgálják az áru címkéjét vásárlás előtt. Az emberek egy része azonban nem foglalkozik vele, panaszaik esetén legtöbbször viszont az adalékanyagokra hivatkoznak, mint problémájuk kiváltójára. A helyzet ennél bonyolultabb. Jelenleg is folynak kutatások arról, hogy mely adalékanyagok milyen feltételek mellett okozhatnak problémát. Sorozatunk első részében az aszpartámról, a nátrium-glutamátról, a szulfitokról és a tartrazinról olvashatnak részletesebben.

Mik azok az élelmiszer adalékanyagok?

Az adalékanyagok az élelmiszergyártás során nélkülözhetetlenek: az élelmiszerhez szándékosan adják hozzá acélból, hogy valamilyen kedvező hatást érjenek el. Ilyen kedvező hatás lehet például a színezés, a tartósítás, az állományjavítás, az édesítés, a sűrítés vagy a térfogatnövelés. Ezen funkciók egy része az élelmiszer élvezeti tulajdonságát javítják, míg más funkciók a termék fizikai/kémiai, illetve technológiai jellemzőinek tökéletesítésére irányulnak. Az adalékanyagokat önmagukban sohasem fogyasztjuk, és csak kis mennyiségben (legfeljebb 10 g/kg-os mennyiségben) alkalmazzák őket a gyártás során. Az élelmiszer adalékanyagok felhasználásanak egyik alapfeltétele, hogy csak engedélyezett és toxikológiai szempontból megvizsgált és a felhasználás körülményei között ártalmatlan adalékanyagok használata engedélyezett. Az adalékanyag felhasználása technológiailag indokolttá válik, ha védi az élelmiszer tápértékét, növeli eltarthatóságát, javítja érzékszervi tulajdonságait (íz, szag, szín, állag, küllem, tapintás), segíti az élelmiszer gyártását és feldolgozását, valamint különleges étrendhez (pl. cukorbetegek diétája) szükséges alkotórészt tartalmaz. Tisztasága minden esetben megfelelő kell legyen, sőt valamennyi forrásból a szervezetbe kerülő mennyisége nem haladhatja meg a megengedhető napi bevitel értékét (ADI=acceptable daily intake). Alkalmazása nem vezetheti félre a fogyasztót, nem leplezheti a hibás nyersanyagot, technológiát vagy rossz higiénés körülményt. Az adalékanyagokat hozzávetőlegesen 25 csoportba tudjuk sorolni funkciójuk szerint, tehát sokoldalú feladatot látnak el.

Az élelmiszer adalékanyagok jelölése

Jelölésükre vezették be többek között az E-számokat, már az 1960-as években. Az E-számrendszer bevezetésének célja az volt, hogy az anyagok jelölése és azonosítása egyszerűbbé váljon. Az akkori Európai Közösség 6 országa fejlesztette ki (alapító államok: Belgium, Hollandia, Luxemburg, Olaszország, Németország és Franciaország), innen ered az E előtag is. Ezen élelmiszer-összetevők csoportjait többféleképpen is lehet jelölni. Az egyik jelölés szerint feltüntetésre kerül az összetevő teljes neve és csoportneve. A másik jelölés szerint a csoportnév és az E-szám kerül feltüntetésre. A csoportnév általában a funkciót jelöli. Csak az E-szám vagy csak az összetevő nevének megemlítése hiányosnak és helytelennek minősíthető, ez sajnos megtéveszti, alulinformálja a vevőt. A helytelen jelölésmód alapvetően ezzel a fogyasztó egészségvédelmét és érdekvédelmét veszélyezteti. Hogy könnyebben lehessen megérteni a helyes jelölési módot, nézzünk egy példát! A nátrium-szorbátot tartósítószerként használják. E-száma: E-201, csoportneve: tartósítószer. Az egyik helyes jelölésmód a címkén: nátrium-szorbát (tartósítószer) vagy tartósítószer (nátrium-szorbát). A másik helyes jelölésmód: E-201 (tartósítószer) vagy tartósítószer (E-201). Nem helyes jelölés: a csak "E-201", a csak "nátrium-szorbát" vagy a csak "tartósítószer" elnevezések önmagukban való feltüntetése. Szintén nem helyes az E-201 (nátrium-szorbát) jelölésmód, hiszen itt a csoportnév hiányzik (tartósítószer). Mivel az ember képtelen megjegyezni a többszáz összetevő teljes nevét, E-számát, vagy funkcióját, ezért elmaradhatatlanná válik a pontos és egyértelmű jelölésmód. Ahol egy funkció ellátására több összetevőt is alkalmaznak, ott mindegyik összetevő feltüntetése kötelező válik a csoportnévvel egyetemben. Az általános jelölés alól csak egy-két kivétel szerepel. Ilyen a szulfitok vagy a kén-dioxid (illetve ezek származékai) jelölése. Ezesetben nem választható a csoportnév + E-szám feltüntetése, ebben az esetben csak a csoportnév + teljes név használható az allergén jelölési kötelezettség miatt. Példaként nézzük a nátrium-szulfitot, melynek E-száma: E-221, csoportneve: tartósítószer. Az egyetlen helyes jelölésmód ezesetben a nátrium-szulfit (tartósítószer) vagy tartósítószer (nátrium-szulfit). Bizonyos esetekben az adalékanyagok jelölésékor kiegészítő megjegyzésekre is szükség van. Ha például a lecitin (E-322) szójababból vagy tojássárgájából származik, az összetétel feltüntetésekor ezt egyértelművé kell tenni. Az élelmiszerek gyakran nagy változásokon mennek keresztül feldolgozásuk során, akár allergén tulajdonságukat is elveszíthetik. Ebben az esetben az allergénekből készült összetevők külön jelölése nem válik szükségszerűvé, így nem kell feltüntetni, hogy a tokoferol szójababból, vagy hogy a lizozim tojásból készült-e.

Az élelmiszer adalékanyagok hatása  

Az adalékanyagok hasznossága mellett, egyre többet hallani a káros oldalairól is. Léteznek  listák, melyek az összetevőket valamilyen hatás alapján csoportosítják. Ilyen értelemben megemlít ártalmatlan, gyanús vagy éppenséggel veszélyes adalékokat. Utóbbi közé sorolja a valamilyen egészségkárosító hatást kiváltható (rákkeltő, teratogén=magzatkárosító) adalékokat is. Egy ilyen lista (pl. gyermekekre vonatkozó) összeállítása nagyon nehézkes és vitatott feladat, hiszen annak megállapítása - hogy valóban az adott összetevőnek tulajdonítható-e az adott egészségkárosító hatás - vizsgálatok sokaságát vonja maga után, melyek sokszor nem egyértelmű vagy megkérdőjelezhető álláspontot szülnek. Éppen ezért a lista is folyamatosan bővül, változik és a legritkábban esetben is egységes. Persze az adalékanyagok többsége az ártalmatlan hatású csoportba tartozik, viszont a kategorizálás véget nem érő álláspontokat eredményezhet. Nem ajánlatos azonban olyan élelmiszert venni, amely tartalmaz olyan összetevőt, amelyre feltételezhetően érzékenyek vagyunk. Az 5-nél több adalékanyagot tartalmazó élelmiszerek rendszeres fogyasztása szintén kerülendő. Ilyenek például a valamilyen ízesítést szolgáló szószok, a nyalánkságok, a rágcsálnivalók, a különféle desszertek, a "színes" áruk. Természetesen a gyártónak kötelező minden összetevőt pontosan és maradéktalanul feltüntetni, hogy a fogyasztó a vásárlás során teljes mértékben meggyőződjön róla, hogy mit vásárol. Egyes adalékanyag betiltása szintén előfordulhat, ám ez sem képvisel mindenhol egységes álláspontot, előfordul, hogy bizonyos országokban forgalmazható az az adalékanyag, amit egy másikban betiltottak.

Az adalékanyagok és az élelmiszerallergia

Egyes adalékanyagok fogyasztása során megfigyelték, hogy allergiás reakciókat váltanak ki. Az adalékanyagok ritkán váltanak ki valódi allergiát, sokkal inkább intoleranciát eredményeznek. Ezért a tünetek lefolyása gyakran enyhe, vagy nem annyira súlyos. Az ilyen jelentéseket hosszasan kivizsgálják amiatt, hogy teljes mértékben megbizonyosodjanak afelől, hogy az adott összetevő valóban és teljes biztonsággal elfogyasztható-e. Azonban figyelembe kell venni az egyéni különbségeket (pl. egészségi állapotot) is, ugyanis bizonyos összetevők csak bizonyos egyéneknél okoznak problémát. A következő összetevők hatását nézzük meg most alaposabban: aszpartám, nátrium-glutamát, szulfitok és származékai, tartrazin.

 Aszpartám: a sokat emlegett édesítőszerként ismert aszpartámról már 1981-ben is megállapították, hogy nem jelent veszélyt az élelmiszerben. Alapos klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy az aszpartám nem számít allergénnek. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a PKU-ban, azaz a fenilketonuriaban (veleszületett anyagcserebetegség) szenvedők és azok a terhes nők, akiknek a vérében magas a fenilalanin-szint, azoknak problémája lehet az aszpartámmal. A magyarázat oka az, hogy a szervezetük nem képes hatékonyan metabolizálni a fenilalanin aminosavat, vagyis az aszpartám egyik komponensét. A fenilalanin magas szintje a testfolyadékban ugyanakkor agyi problémákat okozhat. A tünetek között fejfájás, kábultság, rosszullét, látászavarok vagy rendkívüli aktivitás szerepel. Ezért például az USA-ban, az FDA (Food and Drug Administration = Élelmiszer és Gyógyszer Adminisztráció) előírja, hogy azoknál a termékeknél, amelyek aszpartámot tartalmaznak, azoknál fel kell hívni a figyelmet a címkén, hogy a PKU-ban szenvedők a fenilalanin tartalma miatt nem fogyaszthatják. A magas fenilalanin-szinttel rendelkező terhes nőknek szintén kerülniük kell az aszpartám fogyasztását. Azoknál az üditőitaloknál, ahol nagyobb mennyiségű édesítőszert alkalmaznak, ott fel kell hívni a figyelmet a fenilalanin-szint lehetséges emelkedésére. Az aszpartám E-száma: E-951.

Nátrim-glutamát: A nátrium-glutamátot előszeretettel használták régen házi ételkészítés során is, ma inkább az éttermekben és az élelmiszergyártásban terjedt el. Az ízfokozóként ismert adalékanyag legtöbbször csak nagy mennyiségű elfogyasztása után okoz enyhe és átmeneti panaszokat. Mivel a nátrium-glutamátot gyakran használják a kínai éttermek konyhájában, ezért az adalékanyag által kiváltott reakciókat összefoglaló néven "kínai étterem szindrómának" is nevezik. A tünetek leggyakrabban hát-és fejfájás, gyengeségérzet, valamint halántéktáji nyomás. Ízfokozó hatása miatt erősen étvágynövelő tulajdonságú. Az FDA állítása szerint a nátrium-glutamát azonban általában véve a populációra nem jelent veszélyt. A kutatások továbbra is folyamatban vannak, melyek a nátrium-glutamát adverz reakcióit vizsgálja. Ugyanakkor jelölése a címkén kötelező érvényű. E-száma: E-621.

Szulfitok: valódi allergének közé sorolhatóak, tehát jelölésük minden esetben kötelező! Bármilyen kén-dioxid, szulfit, illetve ezen származékok- melyek meghaladják a 10 mg/kg vagy a 10 mg/liter koncentrációt - potenciális allergénnek tekinthetőek. A következő élelmiszerek tartalmaznak kén-dioxid, illetve szulfitszármazékot: borok, chips és egyéb burgonyakészítmények, keményítők, kekszek, szárított vagy fagyasztott zöldségek és gyümölcsök, héjas dió, sózott hal, illetve állati fehérjét helyettesítő termékek. A szulfitokat elsősorban antioxidánsként használják, megakadályozza a világosabb színű zöldségek és gyümölcsök elszíntelenedését, mint pl. a szárított alma és burgonya. Fermentált élelmiszerekben (pl. borban) a mikroorganizmusok növekedését gátolja. A szulfitokat emellett tartósítószerként is használják az élelmiszeriparban. Asztmások érzékenyebben reagálhatnak a szulfitokra (szulfitasztma), az emberek nagy részénél nem okoz problémát, ugyanakkor a tünetek intenzitás-skálája széles: az enyhe rekacióktól  kezdve az életveszélyes állapotig bármi előfordulhat. Az még kérdéses a specialisták körében is, hogy az emberi szervezet hogyan reagál a szulfitokra. Friss és nyers ételek eladásánál, árusításánál vagy felszolgálásánál tilos szulfit-származékot használni. Ebbe a csoportba tartoznak a következő összetevők: kén-dioxid (E-220), nátrium-szulfit (E-221), nátrium-hidrogén-szulfit (E-222), nátrium-metabiszulfit (E-223), kálium-metabiszulfit (E-224), kalcium-szulfit (E-226), kacium-hidrogén-szulfit (E-227), kalcium-dihidrogén-diszulfit (E-227), kálium-hidrogén-szulfit (E-228). Fontos kiemelni, hogy a szulfit-származékok esetében az E-számmal való jelölés nem helyes. A címkén az összetevő teljes nevét és a csoportnevet kell feltüntetni, a "szulfit" szónak mindenképpen szerepelnie kell a címkén az allergén jelölési kötelezettsége miatt. Egy helyes jelölésmód lehet például: nátrium-metabiszulfit (antioxidáns) vagy antioxidáns (nátrium-metabiszulfit).

Tartrazin: a színezőanyagok (azoszínezékek) viszonylag gyakran váltanak ki allergiás reakciókat, a tartrazin esetében figyeltek meg viszketést, kiütést. Az FDA ezért 1981 óta kötelezővé tette ezen színezőanyag jelölését a címkén, hogy az arra érzékenyek tájékoztatva legyenek a veszélyről. Egyes európai országokban betiltották.  A tartrazin citromsárga színűre festi az élelmiszert. A következő élelmiszerek tartalmaznak tartrazint: fagylalt, puding, desszertek, kekszek, sütemények, mustár és fűszerszószok, pezsgőtabletta, szörp, édességek, burgonya és gabonaalapú sós snack-ek, rágcsálnivalók, ízesített, ömlesztett sajt, levelestészta, égetett, szeszes italok, gyümölcsborok. Ugyanakkor gyógyszerekben és táplálék-kiegészítőkben is előfordul, jelölése ezesetben is kötelező. Térfogatnövelőként is használatos. Olykor asztmát is okozhat, illetve asztmások és/vagy benzoesavra érzékeny egyéneknél gyakrabban okoz tüneteket. Szalicilsavra érzékeny egyéneknél fordulhat elő légzőszervi vagy bőrtünet. E-száma: E-102.

 

Forrás: www.foodsafety.gov


Előző Következő

Cikk küldése e-mailben

Neved:
E-mail címed:
Címzett neve:
Címzett e-mail címe:
Kísérő szöveg:
Ellenőrző kód:  Kérlek írd be a képen látató szöveget!


(Kis és nagybetű eltérés nem számít!)

Kulcsszavak: adalékanyagok, E-számok, jelölés, allergének, aszpartám, nátrium-glutamát, szulfitok, tartrazin
Kapcsolódó cikkek:
Az asztma és az ételallergia
A gyümölcsjoghurt fogyasztásának előnyei és hátrányai
Az adalékanyagok és az élelmiszerallergia összefüggése - 6. rész
Az adalékanyagok és az élelmiszerallergia összefüggése - 5. rész
Az adalékanyagok és az élelmiszerallergia összefüggése - 4. rész
Az adalékanyagok és az élelmiszerallergia összefüggése - 3. rész
Az adalékanyagok és az élelmiszerallergia összefüggése - 2. rész


Látogassa meg Élelmiszerallergia.hu a ShopMania weboldalon



goldenbolt
WYW Globál Directory
   
     
  Impresszum | Céginfo | Bemutatkozás | E-mail | Médiaajánlat | Hirdetési árak | Adatvédelem | Bannerek | Feltételek | Jognyilatkozat | Linkpartnerek | Linkexhange | Horvátország | Linkdash | Partnereink