Ételallergiabolt

Regisztráció Elfelejtettem a jelszót!
Hírlevél

Keresés
 
Legyen kezdőlap!
 » Hírek, érdekességek
 » Receptek
 » Ételallergia-információk
 » Könyvek, folyóiratok
 
 
 
 
 
 
 
 

Gyakran Ismételt Kérdések:

Mit jelent az ételallergia? Mit jelent a táplálék intolerancia? Mi okozhat táplálék intoleranciát?
Miért vagyunk allergiásak egyes összetevőkre? Mely életkorban jelentkeznek az allergia/intolerancia tünetei? Ki tartozik az élelmiszerallergia- veszélyeztetettek körébe?
Mit jelent az anafilaxia? Mely adalékanyagok (E-számok) jelölnek tejösszetevőt? Létezik gyógymód az ételallergiára?
Mindig jelzik a mogyorótartalmat az ételek csomagolásán? Milyen ételekre allergiásak az emberek?

Tisztelt látogatók!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a portál átalakítás alatt van, jelenleg nem frissül.

Átmeneteileg a webáruház sem üzemel, kérjük, ne rendeljenek!

Megértésüket köszönjük.

Családi Háló Közhasznú Alapítvány


Az adalékanyagok és az élelmiszerallergia összefüggése - 6. rész

Márton Márk, 2008-09-26
Sorozatunk utolsó részében az E-500-nál nagyobb számozású adalékanyagokkal foglalkozunk. Ezeket az adalékanyagokat funkciójuk alapján többféle csoportba is sorolhatjuk, hiszen nagyon változatos szerepet töltenek be. Esetükben az allergiás reakciók és az allergiaszerű tünetek megjelenése is rendkívüli ritka jelenségnek számít. Általánosságban majdnem az is elmondható, hogy a magasabb számozású adalékanyagoknál sokkal kisebb az egészségügyi kockázat fennállása is.

Az adalékanyagok közül leggyakrabban a színezékek (E-100-as csoport) okozhatnak allergiás reakciókat. Ebben a csoportban található a legtöbb allergiát kiváltó adalékanyag is. Az E-200-as csoportba sorolható tartósítószerek egyes tagjai szintén összefüggésbe hozhatóak allergiaszerű tünetekkel. Ennél lényegesen kisebb az E-300-as, majd az E-400-as csoportba tartozó adalékanyagok allergén-potenciálja. Az E-500-nál magasabb számozással ellátott adalékanyagok a legritkább esetben okoznak allergiát, de kevésbé kell számolni bármilyen más egészségügyi kockázattal is.

Nátrim-glutamát: a glutaminsav nátriumsója. A nátrium-glutamátot előszeretettel használták régen házi ételkészítés során is, ma inkább az éttermekben és az élelmiszergyártásban terjedt el. Az ízfokozóként ismert adalékanyag legtöbbször csak nagy mennyiségű elfogyasztása után okoz enyhe és átmeneti panaszokat. Mivel a nátrium-glutamátot gyakran használják a kínai éttermek konyhájában, ezért az adalékanyag által kiváltott reakciókat összefoglaló néven "kínai étterem szindrómának" is nevezik. A tünetek leggyakrabban hát-és fejfájás, gyengeségérzet, valamint halántéktáji nyomás. Az érintettek fej- és végtagfájdalomra panaszkodtak, nyakuk érzéketlenné vált és émelyegtek a glutamát adalékanyagot tartalmazó ételek fogyasztása után. Az elméletet azonban nem sikerült igazolni. Bár a tünetek felléphetnek, ha valaki rövid időn belül 10 grammnál több glutamátot fogyaszt, ezt a mennyiséget a gyakorlatban élelmiszerek fogyasztásával nem lehet elérni. Ezért inkább úgy vélik, hogy a tüneteket az arra érzékeny embereknél egyéb anyagoknak (pl. a hisztamin) az élelmiszerben lévő glutamáttal együttesen kifejtett hatása idézi elő. Azt a vélekedést, amely szerint az adalékanyagként alkalmazott glutamátok felelősek lennének a központi idegrendszer bizonyos megbetegedéséért, mindeddig szintén nem tudták igazolni. Ízfokozó hatása miatt erősen étvágynövelő tulajdonságú. Leginkább a fűszerekben, készételekben, szószokban, levesekben, hústermékekben, zöldségkészítményekben, rágcsálnivalókban fordul elő. Az FDA állítása szerint a nátrium-glutamát azonban általában véve a populációra nem jelent veszélyt. A kutatások továbbra is folyamatban vannak, melyek a nátrium-glutamát adverz reakcióit vizsgálja. Arról sincs egyelőre feljegyzés, hogy allergiaszerű tüneteket okozna. Ugyanakkor jelölése a címkén kötelező érvényű. E-száma: E-621.

Aszpartám: a sokat emlegett édesítőszerként ismert aszpartámról már 1981-ben is megállapították, hogy nem jelent veszélyt az élelmiszerben. Alapos klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy az aszpartám nem számít allergénnek. Az élelmiszeriparban az aszpartámot elsősorban csökkentett cukortartalmú élelmiszerekben használják önállóan vagy más édesítőszerekkel kombinálva. A kereskedelemben asztali édesítőszerként is forgalomban van. Cukortartalmú rágógumikban az aszpartámot ízfokozóként is alkalmazzák. Az élelmiszeriparban a következő termékek gyártásánál használják: csökkentett energiatartalmú, illetve cukormentes italok, desszertek, édességek, dzsemek, zselék, snack-ek (dióféléből és gabonából), alkoholos italok, gyümölcs-és zöldségkonzervek, valamint halból, puhatestűekből, tenger gyümölcseiből álló konzervfélék. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a PKU-ban, azaz a fenilketonuriaban (veleszületett anyagcserebetegség) szenvedők és azok a terhes nők, akiknek a vérében magas a fenilalanin-szint, azoknak problémája lehet az aszpartámmal. A magyarázat oka az, hogy a szervezetük nem képes hatékonyan metabolizálni a fenilalanin aminosavat, vagyis az aszpartám egyik komponensét. A fenilalanin magas szintje a testfolyadékban ugyanakkor agyi problémákat okozhat. A tünetek között fejfájás, kábultság, rosszullét, látászavarok vagy rendkívüli aktivitás szerepel. Ezért például az USA-ban, az FDA (Food and Drug Administration = Élelmiszer és Gyógyszer Adminisztráció) előírja, hogy azoknál a termékeknél, amelyek aszpartámot tartalmaznak, azoknál fel kell hívni a figyelmet a címkén, hogy a PKU-ban szenvedők a fenilalanin-tartalma miatt nem fogyaszthatják. A magas fenilalanin-szinttel rendelkező terhes nőknek szintén kerülniük kell az aszpartám fogyasztását. Azoknál az üditőitaloknál, ahol nagyobb mennyiségű édesítőszert alkalmaznak, ott fel kell hívni a figyelmet a fenilalanin-szint lehetséges emelkedésére. Az aszpartám E-száma: E-951.

Lizozim: többek között a könnyben, a verejtékben, az emberi nyálban, az orrváladékban, az anyatejben (védő szerep a fertőzésekkel szemben), a gyomornedvben és a tyúktojás fehérjében található meg. Olyan enzim (más nevén muramidák), amely bizonyos mikroorganizmusok ellen hat, ugyanis szétroncsolja a sejtfalukban található fehérjét, a mureint. Gyakran emlegetik a szervezet "saját antibiotikumaként", ugyanis a szervezet nem specifikus baktérium elleni védelmét biztosítja. Rendszerint tyúktojás fehérjéből vonják ki. Egyes növenyekben - pl. a tormánál - is előfordul. Funkciója szerint lehet tartósítószer (gyakrabban) és térfogatnövelő is. Használata kizárólag érett sajtoknál engedélyezett. Egyes megfigyelések alapján a tojásallergiában szenvedők a sajtban lévő lizozimre is allergiás reakciókat mutattak. Az enzim allergizáló hatása még bizonyos értelemben véve a vizsgálat tárgyát képezi. Az élelmiszerek feldolgozásuk során nagy változásokon mennek át, allergén tulajdonságukat is elveszíthetik. Külön egyelőre nem kell feltüntetni ezért, hogy a lizozim tojásból készült-e. E-száma: E-1105.

Trietil-citrát, vagy más nevén etil-citrát: vízben jól oldódó folyadék és a citromsav (E-330) származéka, ellenben funkciója szerint hordozóanyagként használják. Segítségével többek között az aromákat oszlatják el az élelmiszerekben. Kizárólag a következő alkalmazásokra engedélyezhető: aromák, tojásfehérjepor. Az etil-citrátot citromsavból állítják elő, ezért az iparilag előállított citrátok penészgombára allergiás betegeknél allergiás tüneteket válthat ki. E-száma: E-1505.

Benzin-alkohol: a benzoesavhoz (E-210) hasonlóan a fehérje-anyagcsere köztes terméke. Az aromás alkoholok legegyszerűbb tagja. Funkciója szerint hordozóanyag. Sajátos, intenzív íze miatt elsősorban aromaanyagként alkalmazzák. Számos éteri olaj és természetes aroma alkotóeleme. Kizárólag következő élelmiszerekben alkalmazott aromák előállításához engedélyezett: csokoládék, édességek, kekszek, sütemények, likőrök, koktélok, aromásított bortartalmú italok. Mennyisége korlátozott az élelmiszerekben. Ezen kívül kozmetikumok, parfümök és gyógyszerek is tartalmazzák. Asztmások, szalicilsavra és azok származékaira érzékenyeknél allergiaszerű tüneteket okozhat, ám ennek esélye elenyészően minimális. E-száma: E-1519.

A jelölésre az általános szabályok vonatkozhatnak, tehát a funkciós csoport feltüntetése mellett az E-számnak vagy az adalékanyag teljes nevének kell szerepelnie. Ugyancsak jelölésköteles az allergén anyag akkor is, ha csak technológiai segédanyagként (pl. derítőanyagként használt tojásfehérje), vagy adalék-, illetve aromaanyagok oldószereként/hordozójaként használták, függetlenül attól, hogy a késztermékben eredeti vagy módosult formában jelenik meg.

 

 


Előző Következő

Cikk küldése e-mailben

Neved:
E-mail címed:
Címzett neve:
Címzett e-mail címe:
Kísérő szöveg:
Ellenőrző kód:  Kérlek írd be a képen látató szöveget!


(Kis és nagybetű eltérés nem számít!)

Kulcsszavak: élelmiszerallergia, adalékanyagok, jelölés, tünetek,
Kapcsolódó cikkek:
Új népbetegségek a láthatáron? - Egyre több embert érint a glutén-és laktózérzékenység
A méz által kiváltott allergiás reakciók
A paradicsom által kiváltott allergia
A szójaprotein csecsemőtápszer
Mikulás és szaloncukor
A koffein hatásai és az allergia
A keresztreaktivitás szerepe az élelmiszerallergiánál
Halloween ünnepén fokozottan figyelni kell a gyermekek egészségére
A kivi által kiváltott allergia
A banán által kiváltott allergia


Látogassa meg Élelmiszerallergia.hu a ShopMania weboldalon



goldenbolt
WYW Globál Directory
   
     
  Impresszum | Céginfo | Bemutatkozás | E-mail | Médiaajánlat | Hirdetési árak | Adatvédelem | Bannerek | Feltételek | Jognyilatkozat | Linkpartnerek | Linkexhange | Horvátország | Linkdash | Partnereink