Ételallergiabolt

Regisztráció Elfelejtettem a jelszót!
Hírlevél

Keresés
 
Legyen kezdőlap!
 » Hírek, érdekességek
 » Receptek
 » Ételallergia-információk
 » Könyvek, folyóiratok
 
 
 
 
 
 
 
 

Gyakran Ismételt Kérdések:

Mit jelent az ételallergia? Mit jelent a táplálék intolerancia? Mi okozhat táplálék intoleranciát?
Miért vagyunk allergiásak egyes összetevőkre? Mely életkorban jelentkeznek az allergia/intolerancia tünetei? Ki tartozik az élelmiszerallergia- veszélyeztetettek körébe?
Mit jelent az anafilaxia? Mely adalékanyagok (E-számok) jelölnek tejösszetevőt? Létezik gyógymód az ételallergiára?
Mindig jelzik a mogyorótartalmat az ételek csomagolásán? Milyen ételekre allergiásak az emberek?

Tisztelt látogatók!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a portál átalakítás alatt van, jelenleg nem frissül.

Átmeneteileg a webáruház sem üzemel, kérjük, ne rendeljenek!

Megértésüket köszönjük.

Családi Háló Közhasznú Alapítvány


Mikulás és szaloncukor

Márton Márk, 2008-11-26
Csoki Mikulás és csoki krampusz a csizmában, habcsók és szaloncukor a karácsonyfán. A decemberi "édes ünnepekkel" a minőségi édességek időszaka és bősége is beköszönt. Az igazi hungarikumnak számító szaloncukorból mi fogyasztók ebben a 4-5 hétben több, mint 6 milliárd forint értékben, kb. 5.500 tonnányit vásárolunk. Az áruházak polcairól ilyenkor kerül a gyermekek csizmáiba az a 821 tonnányi figurás édesség is, amely az éves csokoládé figura forgalom felét adja, és amelyre 2,2 milliárd forintot költenek a magyar családok.

Örvendetes tény, hogy a Jókai által is feljegyzett kedvenc reformkori édességünkből, a "szalonczukkedli"-ből és a 30-as évektől gyártott Mikulás figurákból ma már elsősorban a minőségi termékeket választjuk: a szaloncukorból a márkás, esztétikus kiszerelésű állótasakos vagy dobozos kiszerelést, a figurás édességekből pedig a valódi csokoládéból készült, magas kakaótartalmú Mikulás-, krampusz- és csizmafigurákat.
A téli napforduló ünnepe több ezer éve része az emberiség kultúrájának. Az ókorban ezt a napot a Napisten, Mitrász születésnapjaként ünnepelték, a római birodalomban pedig még Aurelianus Császár rendelte el, hogy e napon ünnepet tartsanak a legyőzhetetlen Nap tiszteletére. A kereszténység sok szokást és szimbólumot átvett a régebbi vallásokból, ezért kultúrkörünkben a Karácsony ünnepét Jézus, az örök Nap, az igazság Napjának, az Isteni Fényforrás születésnapjaként tartjuk számon. A több ezer éves eredet ellenére, az első karácsonyfát Wittenbergben „csak” 1536-ban állította fel Luther Márton, hazánkban pedig „mindössze” 1820-ban követte példáját Brunszvik Teréz és báró Podmaniczky Frigyes evangelikus édesanyja. Mi magyarok tehát nyugatról vettük át a karácsonyfa állítás szokását. Ötven évvel később a világon egyedül nálunk vált szokássá, hogy a „fény fájára” a habcsókok és mézeskalácsok mellé, a polgári házak szalonjainak kedvelt édességét, a szaloncukrot is felakasszuk.
 
„Hazánkban az édesség- és csokoládé-nagyhatalomnak számító országokkal szemben is magas a kereslet a karácsonyi szezonális figurás édességek és szaloncukrok iránt.” – mondja Sánta Sándor, az Édességgyártók Szövetségének elnöke. „Nagyon örülünk annak, hogy az elmúlt másfél évben a fogyasztók preferenciája a minőségi termékek irányába mozdult el, ami a szaloncukrok esetében az ismert márkák, a figurás édességek tekintetében pedig a magas kakaótartalmú termékek irányába billentette a mérleg nyelvét.” – tette hozzá Sánta Sándor.
 
A hungarikumnak számító szaloncukorból például háztartásonként mintegy 1,7 kilogramm, összesen pedig kb. 5.500 tonna, elsősorban zselés, vajkaramellás, marcipános, kókuszos, újabban pedig diós, mandulás és mogyorós ízesítésű édesség kerül a karácsonyfákra. Erre az édességre összesen több, mint 6 milliárd forintot költünk. Vásárlásaink kétharmadában tasakos terméket választunk, kisebb hányadában pedig kimérve vagy dobozban vesszük meg a fáravalót.

Kevesen tudják, hogy csokoládé figurákat Európában először angol és belga cukrászok készítettek, de az első figurák még tömörek voltak, megformálásuk pedig kézzel történt. Ezt megelőzően, a gyermekek által kedvelt csokoládé Mikulás valójában csokoládé ital volt. Magyarországon 1934-ben vette kezdetét e kedvelt, a kezdetekben még porcelánszerű cukormáz bevonattal ellátott édességek gépesített gyártása.
 
Viszonylag rövid történetük ellenére a csokoládé figurák Magyarországon óriási népszerűségnek örvendenek, amit az is jól mutat, hogy a karácsonyi szezonban összesen 821 tonnányi figurás édességet vásárolunk, amelyekre 2,2 milliárd forintot költünk.
 
Az Édességgyártók Szövetségének tájékoztatása szerint a gyerekek csizmáiba kerülő klasszikus Mikulás figurákra ilyenkor mintegy 1,2 milliárd forintot, a növekvő népszerűségű, játékkal kiegészített és klasszikus Mikulás csomagokra 550 millió forintot költünk, míg 220 millió forintot fordítunk az olyan üreges csokoládé figurákra, mint például a csoki díszek és az adventi naptárak.
 
Vásárlásaink szerkezetében, mind a szaloncukroknál, mind pedig a figurás édességek esetében „minőségi változást” figyelhetünk meg. A statisztikák szerint ugyanis a 2007 karácsonyán értékesített figurás édességek mennyiségének 58% (479 tonna), értékének pedig már 76% százaléka (1,7 milliárd Ft) a valódi csokoládéból készült termékekből származott.
 
A tejbevonóból készült termékek az áruknak köszönhették időleges népszerűségüket. Ezeket egy minőségi csokoládéból készült figurához képest akár fele áron vásárolhatjuk meg. Míg a csokoládé szigorú nemzetközi szabványok szerint készül, legdrágább alkotóeleme a kakaóvaj, a tejbevonóból (kakaós masszából) készült termékek esetén a kakaóvajat egyéb olcsóbb növényi zsírokkal helyettesítik. Természetesen a kakaós masszából gyártott figurák is megfelelnek minden élelmiszeripari követelménynek, amely alapján forgalomba kerülhetnek, azonban élvezeti értékük alacsonyabb, mint a csokoládéból készülteknek.
 
„A figurás édességek fogyasztásának fele a karácsonyi szezonra esik, ami azt jelenti, hogy ezen édességeket időben koncentráltan és viszonylag nagy mennyiségben fogyasztjuk el. Ezért fontos az, hogy a fogyasztók ne csak az ár, de a minőségi szempontok figyelembevételével döntsenek.” – emelte ki Sánta Sándor, az Édességgyártók Szövetségének elnöke. „Az élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelő, minőségbiztosítási rendszerek előírásai alapján, jó minőségű és ellenőrzött alapanyagokból, megfelelő műszaki technológiával gyártott és szállított termékek fő ismertetőjegye a márka, a csomagolás és az ismert gyártó.” – tette hozzá a szakember.
 
A www.edestenyek.hu honlapon megtalálható Minőség ABC továbbra is segíti a fogyasztókat eligazodni az olyan alapvető, a termék minőségét meghatározó kérdésekben, mint például a bevonómassza és a valódi csokoládé közötti különbség, és praktikus tanácsokkal szolgál a termékcímkék tartalmával, a minőség-megőrzési idővel és a tápanyagjelöléssel kapcsolatban is.
 
Élelmiszerallergiák

A legtöbb édesség tartalmaz glutént, tejszármazékot, diófélét, földimogyorót (akár nyomokban is). Sajnos ma még kevés olyan gyártó van, mely a csokoládégyártás során garantálni tudná a gluténmentességet. Ha az adott termék receptúra szerint nem is tartalmaz glutént, a gyártási körülmények miatt (közös légtér, gyártósor) nem zárható ki a keresztszennyeződés lehetősége.
Tejszármazékot szinte mindegyik édesség tartalmaz, vagy ha nem, akkor a keresztszennyeződés miatt itt sem zárható ki a tejtartalom-mentesség. Igazán nehéz helyzetben vannak azok, akik gluténre és tejre is érzékenyek.
A földimogyoróra való allergia inkább az USA-ban és a nyugati országokban terjedt el. Az édességek nagy részére viszont jellemző lehet, hogy nyomokban földimogyorót tartalmaznak. A gyártóknak minden esetben fel kell tüntetni az összes olyan összetevőt, mely akár nyomokban is szerepelhet a termékben. A címke elolvasása pedig kötelező érvényű. Kisgyerekek esetében elsősorban a szülő felelős ezért, tehát csak olyan élelmiszert vehet a gyermekének, mely az adott allergéntől biztos, hogy mentes. Iskolai rendezvényeken, különböző Mikulás-esteken elterjedt szokás, hogy a kisgyermek is kap egy csomagot. Az élelmiszerallergiában szenvedő kisgyermekben tudatosítani kell, hogy csak azt a csokoládét eheti meg, mely nem jelent veszélyt számára. Ezért ezeknek a gyermekeknek érdemes hazavinniük a rendezvényen kapott édességet, és otthon a szülő kiválaszthatja, hogy melyeket eheti meg. Édesség helyett azonban érdemes gyümölcsöt, játékot vagy könyvet venni, hogy ne fájjon annyira a kisgyermek szíve.


Előző Következő

Cikk küldése e-mailben

Neved:
E-mail címed:
Címzett neve:
Címzett e-mail címe:
Kísérő szöveg:
Ellenőrző kód:  Kérlek írd be a képen látató szöveget!


(Kis és nagybetű eltérés nem számít!)

Kulcsszavak: édesség, szaloncukor, Mikulás-figura, téli ünnepek, élelmiszerallergia
Kapcsolódó cikkek:
Gluténmentes szaloncukrok - Diéta Bt.
Új népbetegségek a láthatáron? - Egyre több embert érint a glutén-és laktózérzékenység
A méz által kiváltott allergiás reakciók
A paradicsom által kiváltott allergia
A szójaprotein csecsemőtápszer
A koffein hatásai és az allergia
A keresztreaktivitás szerepe az élelmiszerallergiánál
Halloween ünnepén fokozottan figyelni kell a gyermekek egészségére


Látogassa meg Élelmiszerallergia.hu a ShopMania weboldalon



goldenbolt
WYW Globál Directory
   
     
  Impresszum | Céginfo | Bemutatkozás | E-mail | Médiaajánlat | Hirdetési árak | Adatvédelem | Bannerek | Feltételek | Jognyilatkozat | Linkpartnerek | Linkexhange | Horvátország | Linkdash | Partnereink