Ételallergiabolt

Regisztráció Elfelejtettem a jelszót!
Hírlevél

Keresés
 
Legyen kezdőlap!
 » Hírek, érdekességek
 » Receptek
 » Ételallergia-információk
 » Könyvek, folyóiratok
 
 
 
 
 
 
 
 

Tisztelt látogatók!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a portál átalakítás alatt van, jelenleg nem frissül.

Átmeneteileg a webáruház sem üzemel, kérjük, ne rendeljenek!

Megértésüket köszönjük.

Családi Háló Közhasznú Alapítvány


Az egészséges emésztés szerepe és hatása az emberi szervezetre

Márton Márk, 2008-11-30
A mai rohanó világban egyre több emésztéssel összefüggő betegséget diagnosztizálnak, a magyar társadalom pedig sajnos az élen áll ilyen szempontból. Az egészséges étkezés, és az egészséges emésztőrendszer pedig nagyságrendekkel csökkenthetné a súlyos megbetegedések számát, illetve az ezzel összefüggő halálozások arányát. Az étkezési kultúra ugyan sok tényezőtől függ (genetikai adottságok, földrajzi és szociális környezet, iskolai szokások, életmód, vallás, gazdasági körülmények), de sosem elég korán elkezdeni a tudatos és helyes táplálkozásra való nevelést.

Egyre elterjedtebbek a gyorséttermek, a „modern ételek”, az evésre nem ráérő emberek és ez által a táplálkozási szokások is átalakulnak. A fejlődésben lévő fiatalok nagy része alig vagy soha nem vesz magához gyümölcsöt, zöldséget, még a sportolók sem. Nő a dohányosok, a drogot, a gyógyszert és a különböző élvezeti szereket fogyasztók száma, mely nagyban befolyásolja az általános egészségi állapotot. Nem ritka az sem, hogy már az ember középkorúsága elején jelentkeznek az első tünetek, melyek később különféle emésztőrendszerrel kapcsolatos betegségekhez vezetnek. A betegségek többsége alapjaiban az emésztés túlterhelésével, a bél- és nyirokrendszer, illetve a baktériumflóra károsodásával és ezek szövődményeivel áll szoros kapcsolatban. A legtöbb kóros folyamat alapja az emésztőrendszer, a betegségek zöme a bélrendszerből indul el. A legtöbben nem is sejtik, hogy a bélrendszer nemcsak az emésztés és a felszívódás helye, hanem fontos immunszerv is. Az ellenálló képesség alapját akár 70%-ban is a bélnyálkahártyában található nyirokerek és nyirokcsomócskák alkotják. Ezért a bélrendszer állapota, működése és egészsége döntően meghatározza, hogy ki mennyire képes megküzdeni a fertőzésekkel, a betolakodó kórokozókkal szemben. Az emésztőrendszer - nevétől eltérően - sokkal komplikáltabb feladatokat lát el, mint ahogy azt a legtöbben feltételezik, óriási energia ráfordítással dolgozik: az elfogyasztott étel által szolgáltatott kalóriák egy részét csak az emésztési folyamatra használja fel a szervezet: lebontja az ételt kisebb, felszívhatóbb részekre, felveszi a vérbe és a nyirokba a sejtek táplálását segítő tápanyagokat, kiválasztja a salakanyagok egy jó részét, emésztőnedveket és hormonszerű anyagokat termel, megszűri a táplálékot a szervezet számára idegen, káros és allergizáló anyagoktól, a bélbaktériumok segítségével vitaminokat (pl. B-vitamint) termel, és állandóan ébren tartja az immunrendszert. A bélrendszer bizonyos szempontból fontosabb az immunrendszer számára, mint a csecsemőmirigy vagy a lép. A focipálya-méretű bélfelületet behálózó nyirokrendszer legalább egy kétszobás lakás alapterületét teszi ki. Sőt, a bélben található baktériumok és kisebb mikroorganizmusok száma nagyobb, mint az egész szervezetünket kitevő testi sejtek száma. A mintegy több száz különböző baktérium mennyisége összesen billiós nagyságrendű, ami az ember teljes testtömegének majdnem 10%-át teszi ki. A hasonlításoktól eltekintve, a bélrendszer semmivel sem kisebb jelentőségű salaktalanító szerv, mint a máj, sérülése, csökkent működése, renyhesége komoly panaszokat vonhat magával, mint pl. a különféle fertőzések, gyulladások, allergiák, bőrproblémák, krónikus betegségek, lelki, pszichikai zavarok. Ebből is látszik, hogy az általános egészségi állapot szoros összefüggésben áll az emésztőrendszerrel.
 
A civilizált életformának köszönhetően sokaknál komoly emésztési zavar és bélflóra-károsodás fedezhető fel. Gyakran fel sem tűnik, hogy valami nincs rendben, mert az enyhe puffadás és teltségérzet nem okoz túlságosan is intenzív panaszokat. Az évek során alattomosan alakulnak ki a különböző betegségek, és a legtöbb ember már csak akkor keresi fel a szakorvost, amikor már komolyabb panaszai vannak. Kétségtelen, hogy az emésztőrendszerrel összefüggő panaszokat a beteg ideig-óráig jól tolerálja, és sejtése sincs, hogy a háttérben komolyabb probléma is lehet.
 
Legtöbben elég mostohán bánnak életfontosságú tápláló - és ellenálló szervükkel. Agyonterhelik emészthetetlen zsírokkal, sok-sok cukorral, sóval, fehérjével, s nem adnak neki elegendő rostot, zöldséget, gyümölcsöt, ami jelentősen megkönnyítené munkáját. Hiányzik még a kiadós sport és a bő folyadékbevitel is, hogy feladatát tökéletesen el tudja látni - s bár ezekről unos-untalan hallunk, mégsem vesszük komolyan. Szívesebben eszünk, mint iszunk, gyakran akkor is, amikor semmi szükségünk rá - ettől azonban krónikusan túlterheljük emésztésünket, hisz sohasem hagyunk elegendő időt a munka tökéletes elvégzéséhez, a pihenéshez és regenerálódáshoz két étkezés között. Nem csoda hát, ha minden második-harmadik ember valamilyen emésztési zavartól szenved - még akkor is, ha azt nem veszi komolyan, vagy nem tudatosul benne, hogy a baj a bélben van.
 
A bélnyálkahártya nyiroksejtjei normális körülmények között felismerik és eltávolítják a szervezet számára idegen és káros anyagokat: ide tartoznak a baktériumok és az elhalt hámsejtek is. Ha a bél bajba jut, akkor nemcsak az emésztés szenved kárt, hanem romlik a létfontosságú anyagok (vitaminok, ásványok, aminosavak, nyomelemek…) felszívódása és a salaktalanítás is. A szervezet emiatt megtelik salak- és méreganyagokkal, és a sejtek funkciója, regenerálódó képessége romlik, felgyorsulnak az öregedési folyamatok, csökken a teljesítőképesség és romlik az ellenállás. A bőr nemcsak satnyábbá válik, hanem tele lesz a pubertáskorra emlékeztető pattanásokkal, kiütésekkel, ekcémássá válik. A has szinte minden ételtől felpuffad, a széklet rendszertelenné, néha székrekedésessé, máskor hasmenésessé válik. Mivel egyre többször alakul ki valamilyen gyulladás, az orvos mind többször ír fel antibiotikumot, az allergiára esetleg szteroidot, s ezzel az ördögi kör be is zárul. A gyógyszerek mellékhatásaként a velünk élő baktériumok egyensúlya tovább romlik, s a kiindulási zavar még mélyebbre vésődik. A kórosan túlburjánzó vagy az eddig megtelepedni nem tudó idegen mikroorganizmusok az ételből és az epesavakból rákkeltő, gyulladáskiváltó és allergizáló anyagokat termelnek.
 
Az emésztés az anyagcsere fontos része. Az emberek nagyobb része küszködik ilyen-olyan emésztési problémákkal. Talán segíti a táplálkozási szokások helyes kialakítását, ha ismerjük és tudjuk a saját szervezetünkben lezajló folyamatokat. Ez a tudatosság az egészség megőrzésének egyre inkább fontos eleme lehet. Az emésztési zavarok leggyakoribb okai az étkezési hibák, a szükségesnél több étel elfogyasztása, rágási hiányosságok, nehéz ételek, túl sok kávé, illetve alkohol fogyasztása, a túlzásba vitt dohányzás, a fizikai fáradtság és a stressz. Az emésztési zavarok vezető tünetei a gyomorral kapcsolatosak, például a savtúltermelés okozta égető érzés, a puffadás és a böfögés. A kezelés az életmódbeli változtatásokon kívül (diéta, a dohányzás csökkentése vagy abbahagyása) savkötő vagy savcsökkentő, valamint puffadás és görcsök elleni gyógyszerekből áll.

Mit kell tudni az anyag-átalakításról (emésztésről)?
 
Amikor a táplálék bekerül a szervezetbe, a különböző szervek megkezdik annak feldolgozását, vagyis szétválasztják a hasznosítható tápanyagokat az értéktelen anyagoktól. Ez a „technológia” az emésztés. Az emésztés az anyagcsere része. Az a folyamat, amikor a szervezet által felvett táplálék oldható alakba megy át és a belőle kioldott, a szervezet számára hasznosíthatóvá tett tápanyagokat a sejtek magukba fogadják. Az emésztés az emésztőrendszerben történik, amely tulajdonképpen egy kémiai finomító, ahol a szervezet a saját tüzelőanyagát állítja elő a szolgáltatott nyersanyagokból. E folyamat az anyag mechanikus darabolásával (a rágással) kezdődik, majd az emésztőnedvek (a nyál, a gyomornedv, a hasnyálmirigy váladék, az epe és a bélnedvek) kémiai behatásával folytatódik. A vegyi átalakulás során a fehérjék aminosavakra, a szénhidrátok egyszerű cukorfajtákra, a zsírok glicerinre és zsírsavakra hasadnak szét. E hasítások víz felvételével és emésztő fermentek közreműködésével mennek végbe, miközben a táplálék végighalad a tápcsatornán (emésztőcsatornán), amelynek egyes szakaszain különböző időtartamig tartózkodik. Az emésztőcsatorna különálló szervrendszerként végzi a táplálék felvételét, a tápanyagok felszívását és a salakanyagok kiürítését, mégis ezer szállal kapcsolódik a szervezet egészéhez. Az emésztőnedvek elválasztása, a nyelőcső, gyomor- és bélműködés, továbbá a székletürítés függ agykérgünktől, érzékszervi benyomásainktól, hangulati állapotunktól és mindenekelőtt a vegetatív idegrendszer működésétől.

 
Az allergiák után a második leggyakoribb betegségcsoport az általunk kezelt betegek körében az emésztőrendszeri működési zavarok tünetegyüttese.
Az irritábilis bél szindróma (IBS) a szakirodalom szerint az egész bélcsatornát érintő működési zavar, aminek uralkodó tünete a hasi fájdalom, a székrekedés vagy a hasmenés, és az étkezések utáni puffadás, amit általában stressz, vagy étel fogyasztása vált ki. A szokványos orvosi vizsgálatokkal szervi eltérés nem mutatható ki, illetve valódi ételallergia és enzimhiány nem áll a tünetek hátterében. Okát nem tudják, ezért kezelése tüneti. A beteg panaszai változatlanok maradnak, azaz meggyógyítani nem lehet. Gabonarostban dús étrend és az emésztést javító, görcsoldó gyógyszerek alkalmazása mellett igen gyakran nyugtatók szedésére is kényszerülnek az ilyen betegek. A betegség kialakulásában 3 tényező szerepet játszik főszerepet:
     1. A bélflóra egyensúly zavarát okozó, egyébként békésen éldegélő bélgombák (elsősorban az élesztőgomba, azaz a Candida albicans) túlzott mértékű elszaporodása az emésztőrendszerben.
Ez az állapot nem betegség, és megtévesztő lehet, hogy a bélgombák kitenyésztése a különböző testváladékokból, illetve immunológiai reakciókkal történő kimutatása a vérből következetesen és egyértelműen nem lehetséges - ezért nem akar tudomást venni az orvostudomány ennek az állapotnak a létezéséről. Így aztán nem is tudja elejét venni az ebből az egyensúlyzavarból kiinduló igen sok betegség kialakulásának.
     2. A túlterhelt immunrendszer megnyilvánulásaként a szervezet (elsőként a tápcsatorna) kóros reakciója, túlérzékenysége a mindennapi élelmiszereinkkel szemben - ezek mindig a fő táplálékaink közül kerülnek ki, mint azt később látni fogjuk.
     3. A betegség keletkezésében, még inkább fellángolásában a mindennapos stressz halmozódása is fontos, különösen az érzékeny idegrendszerű és lelkületű egyének esetében. A hajlamosító tényezők lehetnek: tartós, vagy gyakori antibiotikum szedés (indokolatlan a vírusfertőzésre történő alkalmazása), fogamzásgátló szedése (különösen az ösztrogén túlsúlyosaké), szteroidok alkalmazása (az allergiás eredetű betegségek kezelésénél), a finomított szénhidrátok (cukor, liszt) túlzott fogyasztása táplálja a bélgombákat, növeli azok számát, a gabonarostban és tiszta folyadékban szegény étrend egyébként is szorulásra hajlamosít, ecetes, savasító ételek, szénsavas italok, rossz ételtársítások kedvező pH-t biztosítanak a gombák szaporodására) és a tartós stressz. A szervi eltérés nélküli jellegzetes tünetek: puffadással járó hasi fájdalmak, lepedékes nyelv, székrekedés, később hasmenés
Az általános tünetek többfélék lehetnek: indokolatlan (más ismert tényezővel nem magyarázható) fáradékonyság, hajlam a depresszióra, hangulatváltozásra, hormonzavarok, immungyengeség, súlyproblémák (túlsúly, vagy fogyás). Ezen kívül a nem feltétlenül emésztőrendszerrel kapcsolatos tünetek: izom- és izületi fájdalmak, bőr-, köröm gombásodás, száraz bőr, korpásodás, hajhullás, kiújuló hüvely- és hólyaggyulladások, fájdalmas menstruáció, fejfájás, migrén.
Mivel az ilyenkor elvégzett részletes orvosi kivizsgálás szervi eltérést rendszerint nem mutat, ezért a továbbra is panaszkodó páciens állapotát pszichés eredetűnek nyilvánítják és nyugtatókkal, szorongásoldókkal látják el, ami persze semmit sem old meg, sőt!
A bél belsejében létrejött kedvezőtlen változások hatására csökken a vékonybél „B” és „K” vitamin termelése - ezen alapulhat az idegrendszer hibás működése és a vérzékenységre való hajlam fokozódása. A felszívódási zavarok következtében mással nem magyarázható tápanyaghiányok (pl. vas-hiányos vérszegénység, kalcium-hiányon alapuló görcskészség-fokozódás) állnak elő. A legnagyobb baj azonban az egész szervezet védekező képességének legyengülése.
A káros folyamatok együtt járnak a bél falában elhelyezkedő, immunsejt és immunfehérje termelő szervecskék működésének romlásával, amelyek pedig az immunvédelem 80 %-át adják! Így nem csoda, ha fogékonnyá válunk az allergiára, asztmára, reumára, ekcémára, pszoriázisra, vagy megnő a hajlam a fertőzésekre, sőt a daganatra is. Talán ez eléggé felhívja a figyelemet arra, hogy a bélrendszernek ezt a látszólag bagatell működési eltérését érdemes komolyan vennünk.
Ha nem segítünk ezt az állapotot rendbe hozni, könnyen lehet, hogy az IBS talaján vakbél-, epehólyag-, vagy hasnyálmirigy gyulladás alakul ki, amit esetleg csak műtéttel lehet megoldani. Talán még ennél is rosszabb, ha az állapot vérző bélgyulladássá (a vastagbélen: kolitisz, a vékonybélben: Crohn-betegség) fajul. Ezek már sokkal súlyosabb, ún. autoimmun betegségek és a beteg életét is veszélyeztethetik..
A nők két és félszer gyakrabban szenvednek az említett betegségtől - ennek oka részben a női hormonokban (lásd a panaszok súlyosbodását a menzesz előtti napokban), de méginkább a nők által sokszor olyan könnyen választott fogamzásgátló tablettákban keresendő! Az antibébi tabletták nem kívánt hatásai között a tankönyvek és a gyógyszergyártók ezt nem ismertetik (valószínű, hogy nincs is tudomásuk róla). A kívánt 2-3 gyermek megszületését követően a nőknek már nem szívesen javaslok fogamzásgátló tabletta szedése, mégpedig az alattomos bélflóra-és immunkárosító hatása miatt. Az IBS többnyire felnőttkori jelenség, ugyanakkor azt tapasztalni, hogy egyre gyakoribb fiatal - és gyermekkorban is. Ezért elsősorban a helytelen táplálkozási szokások (az édes ételek és italok túlzott fogyasztása), és nem utolsó sorban az ismerethiány tehetők felelőssé. Maga az IBS betegség gyakran kezdődik egy egyszerű gyomorrontással, vagy antibiotikum-kúrát követő hasmenéssel. A jelenség aztán egyre sűrűbben ismétlődik. A betegség kialakulását, progresszióját és kimenetelét - mint minden más esetben, itt is - a betegséget okozó tényező (kórokozó) és a szervezet védekezőképességének kölcsönös „erőviszonya” határozza meg. Így aztán hogy a számtalan környezeti, testi-lelki hatásra meggyengült immunrendszer engedi-e meg, hogy a bélgombák elszaporodjanak, vagy a kelleténél több gomba toxikus, allergén és hormonszerű anyagai okozzák-e az immungyengeséget és a különböző testi-lelki tüneteket, azt eldöntenünk nagyon nehéz.

Előző Következő

Cikk küldése e-mailben

Neved:
E-mail címed:
Címzett neve:
Címzett e-mail címe:
Kísérő szöveg:
Ellenőrző kód:  Kérlek írd be a képen látató szöveget!


(Kis és nagybetű eltérés nem számít!)

Kulcsszavak: emésztés, emésztőrendszer, IBS, immunrendszer, tünetek, hajlamosító tényezők, allergia
Kapcsolódó cikkek:
Hasznos táplálkozási tanácsok az egészséges emésztés megőrzése érdekében
Irritábilis bél szindróma- az IBS
Laktóz érzékenységgel tejterméket?
A visszatérő Candida fertőzés immunhiányos állapotot is jelezhet
A higiénia elmélet
Új gyógymód az allergia ellen
Védőoltással a daganatos betegségek ellen
Allergia egy fertőtlenítőszerre, a klórhexidinre
Fejfájás, fáradékonyság hátterében nikkel allergia


Látogassa meg Élelmiszerallergia.hu a ShopMania weboldalon



goldenbolt
WYW Globál Directory
   
     
  Impresszum | Céginfo | Bemutatkozás | E-mail | Médiaajánlat | Hirdetési árak | Adatvédelem | Bannerek | Feltételek | Jognyilatkozat | Linkpartnerek | Linkexhange | Horvátország | Linkdash | Partnereink