Ételallergiabolt

Regisztráció Elfelejtettem a jelszót!
Hírlevél

Keresés
 
Legyen kezdőlap!
 » Hírek, érdekességek
 » Receptek
 » Ételallergia-információk
 » Könyvek, folyóiratok
 
 
 
 
 
 
 
 

Tisztelt látogatók!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a portál átalakítás alatt van, jelenleg nem frissül.

Átmeneteileg a webáruház sem üzemel, kérjük, ne rendeljenek!

Megértésüket köszönjük.

Családi Háló Közhasznú Alapítvány


Fejlődik egészségtudatosságunk - jó irányt ad az INBÉ

Márton Márk, 2008-12-09
A táplálkozási információkat kereső magyar fogyasztók 60%-a megnézi és figyelembe veszi az élelmiszerek tápanyagjelölését a vásárlásnál. Egyre tájékozottabb és egészségtudatosabb, kerüli a magas zsírtartalmú-, előnyben részesíti az alacsony só és cukortartalmú ételeket, európai viszonylatban a legtöbb időt, összesen 47 másodpercet tölt egy-egy élelmiszer kiválasztásával a magyar fogyasztó - derül ki az Európai Élelmiszerinformációs Tanács (EUFIC) 2008 őszén, az Európai Unió hat országában - köztük Magyarországon is elvégzett vizsgálatából.

A hazánkban a Táplálkozás Életmód Testmozgás (TÉT) Platform közreműködésével megvalósult fogyasztói kutatás célja az európai, köztük a magyar fogyasztók táplálkozási ismereteinek és bolti magatartásának, illetve annak megvizsgálása volt, hogy a vásárlók értik-e, és vásárlási döntéseik meghozatalakor figyelembe veszik-e a termékcímkéken található olyan tápérték jelölési rendszerek iránymutatásait, mint például az  önkéntes Irányadó Napi Beviteli Érték rendszer. Az INBÉ rendszer - amelyet a táplálkozási információkat kereső magyar fogyasztók 60%-a megnéz és figyelembe vesz vásárlásai során - az Európai Unió 27 országában, immár több mint 1.000 márka 10.000 termékén megtalálható.

Az Európai Unió tagállamaiban egyre nagyobb szerepet kapnak azok a kezdeményezések, amelyek a kiegyensúlyozott táplálkozás és az egészséges életmód kialakításában igyekeznek a fogyasztók segítségére lenni. Magyarországon 2007-ben került bevezetésre az önkéntes INBÉ (Irányadó Napi Beviteli Érték) rendszer, aminek lényege, hogy a csomagoláson - az előírt információkon túlmenően - feltüntetésre kerül a termék egy adagra vetített energia (kilokalória) tartalma, vagy hosszabb változatban az energia, cukor, zsír, telített zsírsav és nátrium mennyisége, illetve az, hogy ezek a tápanyagok egy felnőtt napi tápanyag szükségletének hány százalékát teszik ki.
Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Lengyelországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban, mintegy 17.300 embert, köztük több mint 2.500 magyar vásárlót - a szupermarketekben és otthonukban - megkérdező felmérés azt állapította meg, hogy az európaiaknak átlagosan 18%-a keresi vásárlás közben is rendszeresen az élelmiszerek csomagolásán a tápértékkel kapcsolatban feltüntetett információkat.
„Németországban, Svédországban, Magyarországon és Lengyelországban a fogyasztók 60%-a a termékeken feltüntetett tápértéktáblázatot, az Egyesült Királyságban és Franciaországban pedig a vásárlók 53% és 44%-a az INBÉ jelölési rendszert jelölte meg a termékek tápértékével kapcsolatos legfontosabb információforrásként.” - mondta Dr. Fazekas Ildikó, a TÉT Platform elnöke. „Külön öröm számunkra, hogy a magyar fogyasztók 66%-a már találkozott az INBÉ rendszerrel és azt fontos információforrásnak tartja. Ez az eredmény visszaigazolja az INBÉ rendszer hazai bevezetésére vonatkozó döntésünk helyességét.”
A felmérés új és érdekes megállapítása, hogy a vásárlóknak a jelölési rendszerek adatainak értelmezéséhez és egy termék kiválasztásához, a korábbi vizsgálatok adataihoz viszonyítva valamivel hosszabb időre, átlagosan 30 másodpercre volt szüksége. A legrövidebb időt (25 másodpercet) az Egyesült Királyságban, a leghosszabbat (nem kevesebb, mint 47 másodpercet) pedig Magyarországon mérték.
Mi, magyar fogyasztók elsősorban joghurtok, gabonapelyhek és készételek vásárlásakor keressük a tápértékkel kapcsolatos adatokat. A vásárláskor hozott döntéseinkben nyilvánvaló szerepet játszik a termék által nyújtott kényelem és annak szerepe az egészséges életmódban, de csakúgy, mint a legtöbb országban, a mi esetünkben is a termékek íze a legfontosabb döntő tényező.
„A hat vizsgált országból négyben az élelmiszerek kalóriaértéke volt a vásárlók által leggyakrabban keresett információ annak eldöntéséhez, hogy az adott termék részét képezheti-e az egészséges étrendnek. A magyar fogyasztók is elsősorban a kalóriatartalom, valamint a szénhidrát- és fehérjetartalom alapján alkotnak véleményt, de fontos tényezőként veszik figyelembe, hogy az adott termék tartalmaz-e adalékanyagokat, mesterséges színezéket” - mondta dr. Simon Judit, a hazai vizsgálatot készítő Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézetének igazgatója. „A megkérdezett hazai fogyasztók több, mint fele jól ismeri a tápanyagok fogyasztásával kapcsolatos szakértői ajánlásokat, ugyanakkor néhány tévedés részben az informáltság hiányát mutatja, részben azt, hogy a fogyasztók hajlamosak túlzásokba esni azokkal az ételekkel kapcsolatban, amelyeket „elkerülendőnek” ítélnek. Az élelmiszerek sótartalmát csakúgy, mint a legtöbb európai fogyasztó, mi magyarok is gyakran figyelmen kívül hagyjuk.” - tette hozzá a szakember.
Annak ellenére, hogy fogyasztói döntéseink során egyre inkább és egyre nagyobb mértékben választunk olyan termékeket, amelyek alappillérei lehetnek az egészséges étrendnek, az EUFIC felmérésének adatai szerint Európa szerte jellemző, hogy jelentősen alulbecsüljük a mindennapos tevékenységek során felhasznált kalóriamennyiséget (energiát).
A svéd fogyasztóknak mindössze 28%-a, a lengyel fogyasztóknak pedig csak 11%-a jelölte meg helyesen a rövid séta során felhasznált kalóriamennyiséget. A válaszadók legfeljebb 46%-a adott helyes választ arra a kérdésre, hogy az átlagos felnőttnek naponta hány kalóriára van szüksége. A helyes kalória-felhasználás megítélésében a nők valamivel jobban teljesítettek, mint a férfiak. Ezen a területen, a francia férfiakkal együtt sajnos azonban a magyar nők is sereghajtók, mivel arra a kérdésre, hogy naponta mennyi kalóriát kell elfogyasztaniuk, mindössze mindkét csoport tagjainak 22-22%-a tudott helyes választ adni.
A TÉT Platform tagjai értékelik a tanulmány eredményét és igyekszenek a magyar fogyasztó által igényelt követelményeknek még jobban megfelelni és az INBÉ jelölést folyamatosan még több termékre kiterjeszteni. A Platform a tanulmány tanulságait és konzekvenciáit szakmai partnerekkel (OÉTI, OEI, MDOSZ, OFE) összegzi és értékeli annak érdekében, hogy a termékek összetételében és jelölésében is még inkább a magyar fogyasztó kiegyensúlyozott táplálkozását tudja szolgálni.

Az irányadó napi beviteli érték (INBÉ) önkéntes jelölési rendszerről

Az INBÉ rendszer lényege, hogy a csomagoláson - az előírt mennyiségeken (pl. 100 g) túlmenően - látható a termék egy adagra vetített energia (kilokalória) tartalma, vagy hosszabb változatban az energia, cukor, zsír, telített zsírsav és nátrium mennyisége, illetve az, hogy ezek a tápanyagok egy felnőtt napi tápanyag szükségletének hány százalékát teszik ki. Ezeket az értékeket a CIAA állapította meg a különböző EU tagállamokban érvényes általános tudományos egyetértés és a jogszabályi vagy piaci gyakorlatok alapján. A CIAA által ajánlott értéktáblázatot a felnőttek számára ajánlott napi tápanyagbevitelhez az EURODIET alapján határozták meg.

A TÉT PLATFORMRÓL

A Táplálkozás, Életmód, Testmozgás Platform (TÉT) egy olyan kezdeményezés, amely Magyarországon egyedülálló módon, az elhízás és a helytelen életmódból származó egyéb betegségek visszaszorításáért összefogja a civil szféra, kormányzat, tudomány, vállalatok képviselőit.

A magyarországi Platform az Európai Unió platformjának mintájára alakult 2006. szeptember 28-án, és azóta katalizátorként segítette azokat a folyamatokat, amelyek az elhízás elleni társadalmi összefogást lehetővé tették.

Ennek az összefoglalónak a célja, hogy kiemeljen, és röviden bemutasson néhány elemet a Platform tagjainak vállalásaiból:

1. Oktatási program általános iskolás gyerekek és szüleik számára: a Platform interneten hozzáférhetővé tett egy olyan ingyenes oktatási programot, amely alsó és felső tagozatos diákok, valamint szüleik számára nyújt a korosztálynak megfelelő tudásanyagot az egészséges életmódról és a helyes táplálkozásról.

2. Új, önkéntes élelmiszer-jelölési rendszer a fogyasztókért: A Platform tagjai egy olyan új, önkéntes élelmiszer-jelölési rendszert (INBÉ) vezettek be Magyarországon, amely a fogyasztók számára teljesebb és egységesebb információt nyújt, megkönnyítve az egyéni szükségletnek megfelelő étrend kialakítását. A jelölési rendszer egyes elemeit a tervek szerint a vendéglátóiparban működő vállalatok is átveszik, hogy a fogyasztó akkor is tudja, mit fogyaszt, ha nem saját maga készíti ételét.

3. Munkahelyi testmozgás: A Platform számos tagja olyan munkahelyi programot indított, amely megkönnyíti dolgozóiknak, hogy munkaidőben és azon kívül is rendszeres testmozgással tegyenek egészségükért. A Platform jelenleg olyan anyagokat készít, amely vállalati mérettől és típustól függetlenül minden munkaadónak segítséget nyújt majd ilyen programok kidolgozásában.

4. Folyamatos termékfejlesztés az élelmiszeripari vállalatoktól: Az elmúlt években számtalan olyan új termékkel találkozhattunk az áruházak polcain, amelyek megkönnyítik a változatos, az egyéni igényeknek megfelelő étrend kialakítását. Ezeket a fejlesztéseket a vállalatok továbbra is folytatják.

5. Önszabályozás a reklámozásban: A Platform tagjai alávetik magukat a reklám önszabályozásnak, amely nemzetközi példák alapján a leghatékonyabb módszer arra, hogy a fogyasztókhoz csak megalapozott, és etikus reklámüzenetek jussanak el. A Reklámetikai Kódex külön figyelmet szentel az élelmiszerreklámoknak, és ennek betartását rendszeresen ellenőrzi az Önszabályozó Reklám Testület.

Tények és adatok - Magyarország

Főbb megállapítások a magyar fogyasztók táplálkozással kapcsolatos ismereteiről:

Mennyire figyelik a magyar vásárlók a termékcímkéket?
• A kutatás során megkérdezettek 19 százaléka nézte meg a tápanyag információkat vásárlás közben.
• Átlagosan 47 másodpercet töltenek egy termék kiválasztásával
• A magyarok 33 százaléka megnézi a kalóriatartalmat, 14 százaléka a szénhidrát-tartalmat, 13 százalék kíváncsi az adalékanyagokra és szintén 13 százalék a cukortartalomra. A zsírtartalmat csak a válaszadók 5%-a nézi meg.
• A tápanyagtartalomra vonatkozó információ megszerzéséhez a fogyasztók leginkább a tápérték-táblázatot használták.
• A nők és a magasabb társadalmi-gazdasági státuszúak nagyobb valószínűséggel nézik meg a tápanyag-információkat.
• A magyar fogyasztók leginkább a joghurtok (25 százalék), a gabonapelyhek (33%) és a készételek (17%) címkéin nézik meg tápanyag-információkat.

Mennyire helytállóak a fogyasztók táplálkozással kapcsolatos ismeretei?
• A fogyasztók ismerik a rostok, a teljes kiőrlésű gabona és az omega-3 fogalmát.
• A sóval inkább tisztában vannak, mint a nátriummal.
• A fogyasztók hajlamosak túlzásokba esni azokkal az ételekkel kapcsolatban, melyeket „elkerülendőnek” ítélnek.
• Általában túlértékelik a kalóriatartalmat és alábecsülik a kalóriaszükségletet és fogyasztást.
• A táplálkozással kapcsolatos ismeretek a korral, a lakóhellyel és a társadalmi-gazdasági helyzettel vannak összefüggésben.

Mennyire ismerik és milyen mértékben képesek értelmezni a fogyasztók az élelmiszerek termékcímkéit?
• A megkérdezettek 60 százaléka ismeri, és értelmezni is tudja az élelmiszerek összetételére vonatkozó százalékos információkat tartalmazó címkéket (pl. INBÉ)
• A legtöbben képesek levonni az egészségre vonatkozó pontos következtetéseket a címkén található információkból.
• Az INBÉ tudatosabb irányba befolyásolja a vásárlói döntést és a napi étrend összeállítását.
• Az információk megértése és a tudatosság leginkább a táplálkozási ismeretek, a testtömeg-index, az életkor, a társadalmi-gazdasági helyzet és az egészséghez kapcsolódó témák iránti érdeklődéstől függ.

Módszertan:
Mintanagyság:
• Boltban folytatott (két kiskereskedelmi áruházlánc) megfigyelés és megkérdezés: 1804 válaszadó
• Válaszadó otthonában kitöltött, postai úton visszaküldött kérdőívek: 703 válaszadó

Helyszínek:
• Budapest
• Debrecen
• Pécs
 

Összesített nemzetközi eredmények

A Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Lengyelországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban - a szupermarketekben és otthonukban egyaránt - mintegy 17.300 embert megkérdező felmérés azt állapította meg, hogy az európaiaknak mindössze 18%-a (ez az adat az Egyesült Királyságban jegyzett 27%, és Franciaországban jegyzett 9% között ingadozik) keresi vásárlás közben is rendszeresen az élelmiszerek csomagolásán a tápértékkel kapcsolatban feltüntetett információkat. Az eredmények azt mutatták, hogy az élelmiszercímkén közölt tápérték-információk jobban meghonosodott formáit, köztük például az önkéntes Irányadó Napi Beviteli Érték (INBÉ) rendszert a vásárlók nagy számban felismerték és megértették. A terepmunkát minden országban független piackutató ügynökségek végezték.

A bolti magatartás a valós életben
A tápértékkel kapcsolatos információt kereső vásárlók körében Németországban, Svédországban, Magyarországon és Lengyelországban a tápértéktáblázat a leggyakrabban említett információforrás, míg az Egyesült Királyságban a vásárlók 53%-a, Franciaországban pedig 44%-a az INBÉ jelölési rendszerben kereste a tápértékkel kapcsolatos tájékoztatást. Az olyan országokban, ahol a vásárlók fontos információként jelölték meg az adalékanyagokkal kapcsolatos adatokat (Magyarország, Franciaország és Lengyelország), a válaszadók az összetétel-szövegről is említést tettek.

A fogyasztók általában biztosan állították, hogy megértik a jelölési rendszereket. Ez nem is volt alaptalan, hiszen valamennyi országban a megkérdezetteknek legalább a fele helyesen oldotta meg a többek között a címkéken közölt INBÉ és egyéb tápértékkel kapcsolatos információk értelmezését magukban foglaló feladatokat. A felmérés új megállapítása, hogy az emberek átlagosan 30 másodpercet fordítanak egy-egy termék kiválasztására. Korábbi felmérésekkel összehasonlítva ez az előzőleg megfigyelttől jóval hosszabb időnek számít. A legrövidebb időt (25 másodpercet) az Egyesült Királyságban, a leghosszabbat (nem kevesebb mint 47 másodpercet) pedig Magyarországon mérték. Annak, hogy a vásárlók megkeresik a tápértékkel kapcsolatos adatokat, joghurtok, gabonapelyhek és készételek vásárlásakor a legnagyobb a valószínűsége. A vásárláskor hozott döntésekben a legtöbb országban minden kategórián belül az íz volt a legfontosabb döntő tényező, de nyilvánvaló szerepet játszott a kényelem és az egészség.
 
A fő tápanyagok jelölése
A hat piacból négyen belül a kalóriaérték volt a vásárlók által leggyakrabban keresett információ. Az egyesült királysági fogyasztók viszont - a kalóriatartalom előtt - a zsírtartalmat keresték először, a svéd fogyasztóknál pedig - megegyező gyakorisággal - a cukor- és zsírtartalom állt az első helyen, és csak ezt követte a kalóriatartalom. A zsírtartalom - a cukortartalomhoz hasonlóan - valamennyi országban az első három érték között szerepelt, a sótartalom viszont csak Németországban és az Egyesült Királyságban került be az első 5 közé. A keresett információk között szerepeltek továbbá az adalékanyagokkal és a vitamin- illetve rosttartalommal kapcsolatos adatok.

Az olyan valósághű helyzetekben, melyekben a vásárlóknak egy adott kategórián belül három termék közül kellett szelektálniuk úgy, hogy a csomagoláson feltüntetetett valamennyi információ rendelkezésükre állt, Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban a válaszadók több mint 70%-a, de Magyarországon, Lengyelországban és Svédországban is körülbelül 50%-a helyesen jelölte meg a legegészségesebb választást.
Az egészségesebb választást gyakran a kalória- és a zsírtartalom határozta meg, a válaszadók azonban rendkívül gyakran figyelmen kívül hagyták a só- és a telített zsírsav tartalmat. A fiatalabb fogyasztók általában könnyebben találták meg a helyes választ, és a táplálkozás terén több ismerettel rendelkezők több helyest választ adtak. A magasabb társadalmi-gazdasági státusz pozitívan befolyásolta a tápértékkel kapcsolatos információk kikeresését, és a táplálkozással kapcsolatos ismeretek szintjét.

Helyes és helytelen válaszok - alul- és felülbecsült értékek
Az élelmiszerek zsír-, cukor- és sótartalmával kapcsolatban feltett kérdésekre a válaszadók többsége helyesen felelt. Az Egyesült Királyságban, Magyarországon és Németországban a válaszadók a válaszoknak átlagosan 70%-át, Svédországban és Franciaországban 60%-át, Lengyelországban pedig 57%-át találták el helyesen.

Hibás válasz esetén a válaszadók következetesen túlbecsülték a tényleges szintet. Ehhez hasonlóan valamennyi ország túlbecsülte a szeszes italok kalóriatartalmát. Európa szerte mindenütt jellemző volt, hogy az emberek jelentősen alulbecsülik a mindennapos tevékenységek során felhasznált kalóriamennyiséget (energiát). A svéd fogyasztóknak mindössze 28%-a, a lengyel fogyasztóknak pedig csak 11%-a jelölte meg helyesen a rövid séta során felhasznált kalóriamennyiséget. A válaszadóknak legfeljebb 46%-a adott helyes választ arra a kérdésre, hogy az átlagos felnőttnek naponta hány kalóriára van szüksége. A nők valamivel jobban teljesítettek, mint a férfiak. A legrosszabb eredményt a francia férfiak (csak 22%-uk tudta, hogy naponta hány kalóriát kell fogyasztaniuk) és a magyar nők (csak 22%-uk adott helyes választ) érték el. A legtöbb európai tudta, hogy a férfiaknak több kalóriára van szükségük, mint a nőknek, illetve, hogy az időseknek kisebb a kalóriaigényük. Aggasztó viszont, hogy a válaszadóknak több mint egy harmada, Lengyelországban pedig több mint a fele úgy gondolja, hogy a gyermekeknek több kalóriára van szükségük, mint egy felnőtt férfinek, ami persze - a gyermekkori elhízáshoz kapcsolódóan - számos közegészségügyi kérdést vet fel az adagok méretével és a túltáplálással kapcsolatban.

A táplálkozással kapcsolatos átfogó üzenetek megértésre találnak, a zsírok terén azonban továbbra is nagy a zavar.
A felmérés a jelölési rendszerek használata és megértése mellett az emberek táplálkozással kapcsolatos általános tudásszintjét is vizsgálta. A válaszadóknak több mint 95%-a tudta, hogy több zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztania, több mint 73%-uk (a franciaországi 49%-ot kivéve) adott helyes választ a több teljes kiőrlésű termékre vonatkozó kérdésre, és több mint 65% válaszolt helyesen a rostokkal kapcsolatban. A több omega-3-zsírsav fogyasztásával kapcsolatos ismeretek szintje 47% (Lengyelország) és 88% (Svédország) között ingadozott. Az adatok alapján azonban kevesebben értik az egyszeresen telítetlen zsírsavak és a többszörösen telítetlen zsírsavak jelentőségét, hiszen a válaszadóknak kevesebb, mint a fele gondolta helyesen, hogy ezekből a zsírsavakból többet kellene fogyasztania. 60%-uk nyilatkozott úgy, hogy a transz-zsírsavak (TFA) fogyasztását csökkenteni, illetve kerülni kell, a telített zsírsavakról pedig 68% vélekedett hasonlóképpen.


Az EUFIC-ról röviden

Az Európai Élelmiszerinformációs Tanács (European Food Information Council, EUFIC) a médiát, az egészségügyi és táplálkozási szakembereket, a pedagógusokat és a közvélemény-formálókat az élelmiszerekkel és élelmiszer-vonatkozású témákkal kapcsolatos tudományos alapú információval ellátó non-profit szervezet. Az EUFIC működését az európai élelmiszer- és italgyártó cégek támogatják, projektjeit pedig az Európai Bizottság finanszírozza. Tevékenységét független tudományos szakértői hálózattal, az élelmiszergyártó cégek szakembereivel, pedagógusokkal, különböző kormányügynökségekkel és fogyasztói szervezetekkel szoros kapcsolatot fenntartva végzi. Célja elsősorban az emberek táplálkozással és élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos ismereteinek javítása, ily módon tudatosítva a fogyasztókban, hogy ők is aktív szerepet játszanak a biztonságos élelmiszerkezelésben, illetve a kiegyensúlyozott, egészséges étrend kialakításában.

A felmérés célja és tárgya

A páneurópai felmérésre az Európai Unió hat különböző piacán került sor - Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Svédország, Lengyelország és Magyarország. A kutatás célja az európai fogyasztók táplálkozási ismereteinek és bolti magatartásának, illetve az élelmiszercímkéken a tápértékre vonatkozóan közölt tájékoztatás megértésének és felhasználásának vizsgálata volt.

A felmérés felépítése és módszertana

Az említett felmérést az EUFIC Klaus Grunert professzor (Aarhus School of Business, Dánia) szakmai irányításával végezte. A professzor a felmérés megtervezésében és módszertanának kidolgozásában, a kérdőív összeállításában, az egyes országok piackutató ügynökségei számára biztosított eligazításban, az adatok elemzésében, a levont következtetések megfogalmazásában, az eredmények ismertetésében és a lektorált folyóiratokhoz benyújtott kéziratok elkészítésében is részt vett.

A kutatási módszertan megosztásra került az EU étrenddel, testmozgással és egészséggel foglalkozó fórumának főbb érdekelt csoportjaival, köztük civil szervezetekkel. Az e csoportoktól kapott visszajelzéseket a kérdések összeállítói minden esetben figyelembe vették.

2007. novemberében és 2008. január / februárjában az Egyesült Királyságban végzett kísérleti felmérés keretében került sor a kérdőívek tesztelésére (a válaszadók megértik-e a kérdéseket, a kérdezők megfelelően kódolják-e a válaszokat, az ösztönzővel befolyásolt válaszok szintje, a bolti interjú lefolytatásához és az otthoni kérdőív kitöltéséhez szükséges idő), melynek eredményeként néhány helyen módosításra került a bolti megfigyeléssel, a kérdezők eligazításával és a kérdőívek összeállításával kapcsolatos protokoll.

A bolti megfigyelések és interjúk vonatkozásában a minta elemszáma minden országban körülbelül 1800, amely végül körülbelül 1000 - a válaszadók által otthon kitöltött és postai úton visszaküldött - kérdőívet kellett hogy eredményezzen. A vásárlók megfigyelése 6 termékkategóriára vonatkozóan történt: sós snack termékek, üdítőitalok, joghurtok, reggeli gabonapelyhek, készételek és édességek.

Az interjúkra (az adott ország főbb élelmiszerjelölési rendszereit lefedő) különböző kiskereskedelmi üzletekben, hétköznapokon és hétvégeken, a nap minden szakát felölelően, és a vásárlói minta reprezentativitásának biztosítása érdekében különböző helyeken került sor.

A felmérés felépítése és a kérdőív tartalma - összefoglaló áttekintés

Bolti megfigyelés (vásárlónként kb. 3 perc)
• A válaszadók megnézték-e a címkét, és ha igen, hol
• A választásra fordított idő

• A kézbe vett/megnézett termékek száma

Bolti interjú (vásárlónként kb. 5-7 perc)
• A válaszadó saját állítása szerint megnézte-e a tápértékre vonatkozóan a címkén közölt tájékoztatást
• Emlékszik-e bármire is a tápértékre vonatkozóan a címkén közölt adatokból
• A fogyasztó a tápértékre vonatkozóan milyen információt keres
• Mennyire szorítja az idő vásárlás közben
• A választást meghatározó fő tényezők (tápérték, íz, kényelem)
• Néhány táplálkozásismereti kérdés

Otthon kitöltött kérdőív (kitöltése kb. 30-40 percet vesz igénybe)
Táplálkozásismereti kérdések
• Az energiaszükséglettel, az energiafelhasználással és a termékek energiatartalmával kapcsolatos ismeretek
• Az élelmiszerjelölési rendszerek (pl. INBÉ, egészség logó, csomagolás hátoldalán látható táblázat) ismerete, és az azok használata terén szerzett jártasság
• Háttér-információként szolgáló (és a megfigyelt eltérések magyarázatát segítő) változók
o demográfiai adatok
o egészségi adatok
o egészségi ösztönző
o az élelmiszerek szerepe az adott személy életében

A fogyasztók táplálkozással kapcsolatos ismereteinek a felmérése

A fogyasztók táplálkozással kapcsolatos ismereteinek felmérésére annak meghatározása érdekében került sor, hogy milyen szinten értik meg az élelmiszer-jelölési rendszerek által a tápértékre vonatkozóan közölt tájékoztatást. Az e célra használt eszköz korábban jóváhagyott és közzétett táplálkozásismereti kérdőívek, valamint az Egyesült Királyság Élelmiszerszabvány-ügyi Hivatalának korábbi kutatásai során feltett kérdések alapján került kifejlesztésre. A 10 kérdés - az élelmiszer- és italfogyasztás terén tapasztalt kulturális eltérések figyelembevételével - országonként enyhén módosításra került. A táplálkozásismereti kérdésekre adott válaszok segítségével olyan táplálkozási mutatót készítettünk, amelyet aztán különböző összehasonlításokhoz, illetve demográfiai változókkal szembeni értékeléshez használtunk fel.

A magyarországi felmérésre 2008. szeptemberében került sor a csomagoláson feltüntetésre kerülő önkéntes INBÉ-jelölést alkalmazó, két jelentős kiskereskedelmi láncnál. A megfelelő demográfiai eloszlás biztosítása érdekében Magyarország három településén (Budapest, Debrecen, Pécs) különböző üzleteket választottunk ki. 1804 bolti interjúra került sor, melyek egyenlően oszlottak meg a 6 termékkategória között,. Az otthon kitöltött, és postai úton beküldött kérdőívek száma 703 volt, amely válaszadási arány meghaladja a hasonló módszerrel végzett vizsgálatokban tapasztalt arányt. Magasabb volt a női válaszadók aránya, ami összhangban áll más felmérések azon eredményével, hogy a háztartások élelmiszer bevásárlásait nagyobb arányban végzik a nők (a férfi-nő arány a bolti interjúk során 32 % - 68%, a beküldött kérdőívek vonatkozásában pedig 27% - 73% volt). A felmérés valamennyi társadalmi-demográfiai csoportra, illetve korosztályra kiterjedő, megfelelő demográfiai eloszlást biztosított. A válaszadók körülbelül 40%-ának volt vele egy háztartásban élő, 16 éven aluli gyermeke.

A magyar vizsgálatot a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézete végezte, az adatfelvételi munkában a Focus Stúdió közreműködésével.

 


Előző Következő

Cikk küldése e-mailben

Neved:
E-mail címed:
Címzett neve:
Címzett e-mail címe:
Kísérő szöveg:
Ellenőrző kód:  Kérlek írd be a képen látató szöveget!


(Kis és nagybetű eltérés nem számít!)

Kulcsszavak: INBÉ, jelölés, fogyasztói szokások, tápanyag-összetétel, kalória
Kapcsolódó cikkek:
Túlsúlyban a rák rizikója
Mutasd a tányérod!
Hasznos táplálkozási tanácsok az egészséges emésztés megőrzése érdekében
A transz-zsírok fogyasztása meddőséget okozhat


Látogassa meg Élelmiszerallergia.hu a ShopMania weboldalon



goldenbolt
WYW Globál Directory
   
     
  Impresszum | Céginfo | Bemutatkozás | E-mail | Médiaajánlat | Hirdetési árak | Adatvédelem | Bannerek | Feltételek | Jognyilatkozat | Linkpartnerek | Linkexhange | Horvátország | Linkdash | Partnereink